Címkék

, , , , , , , , ,

2012.01.14
Szóóóóval: ma debütált a kutyáink legtöbbje a Strázsa nagypályáján való, elengedve, azaz nem pórázas rohangászásból, és amit leműveltek, az hihhetetlen volt! Nem tudtak mit kezdeni a nagy térrel és a hirtelen jött szabadsággal, Malena pl. egyszerre rohant több irányba is, a hátsó lábai balra, az elsők előre, majd fordítva…
Nagyon élvezték, kivétel nélkül!
Voltak, akiknél kicsit elhamarkodottan döntöttünk, mert annyira megrészegültek a szabadságtól, hogy eszük ágában sem volt visszajönni, sőt, még ki is röhögtek a “gyere visszaaaaa!” című, szerintük felettébb vicces mondatunkra. Ők ezekután egy hosszú, 10 méteres kötéllel a nyakukban, de elengedve mehetnek a nagypályára.

A szobás különítmény: Maffia nekem nagyon-nagyon begyere egy eb! 🙂
Hablatyot, ha nem lenne, ki kéne találni, akkora nagy arc, Luca elfelejtett főnökösködni a hirtelen jött szabad tértől és rohangászástól, Chris pedig – vérbeli agárkeverékként – félelmetesen gyors, attól féltem folyton, miközben ész nélkül rohant, hogy nekicsapódik egy-egy agility-akadálynak, vagy nem veszi észre a többi kutyát, és “karambolozik” , de ő ennél ügyesebb, és nem lett baj. Luca viszont keresztülgázolt Hablatyon, aki felborult, felnyüszített, majd felháborodottan kommentálta az őt ért atrocitást, és kikövetelt némi külön vigasztaló simit, miközben szorosan hozzám simult. Persze mondanom sem kell, kutya baja, fél perc múlva már robogott a többiek után. Mindenesetre Oscar-díjas alakítás volt, én is elhittem!
Málna is tünemény volt, komolyan nem értem, hogy miért nincs még gazdánál, semmi, de semmi baj nincs vele!

Metál volt az egyik, aki megbukott az elengedés-teszten, mert tojt a fejünkre, és csak ment és ment, begyűjtötte a szagmintákat, néha odarobogott hozzánk egy-egy gyors puszira (mi kaptuk, nem adtuk ), de épp csak annyira, hogy ne tudjuk megfogni a nyakörvét. Végül kajával sikerült behorgászni, de nem adta könnyen a szabadságát!
Ja, és nem kevés ereje van pórázon, mindenki készüljön fel, mert nem is annyira húz, mint inkább hirtelen nekiiramodik, meg-megugrik, és hát alsó hangon negyven kiló.

Yucca: abszolút kutyakompatibilis! Beengedtük hozzá Bütyökéket, meg Kitti kutyáját is, és sok-sok kutyával bandázott, Bütyökkel és Darázzsal még játszott is!
Őt el lehet engedni, a hosszú kötéllel a nyakában.
Kanyar: elsőre megilletődött tőlem, majd kiderült, hogy tulajdonképpen egy ugribugri bakkecske, egy kajla bohóc!
Hemperegve játszik, és közben – amúgy játékból – akkorákat csíp oda, hogy bekönnyezik tőle az ember…
Persze rászólásra azonnal visszavesz, és rá is kell szólni, mert ő játéknak gondolja, de nem túl kellemes érzés.
Viszont Kanyar mehet hosszú kötél nélkül is a pályára, mert nagyon szépen visszajön hívásra.

Mindenkit nem részletezek, mert napestig írhatnám, a lényeg, hogy mindenki aranyos volt, nagyon élvezték a rohangálást, mondtam nekik, hogy élvezzék is ki, mert nemsoká jön az unalmas “ne húzd a pórázt az életed árán is” című séta!

Ja, mindenki kapott féreghajtót és kullancs-bolha elleni spot-ont, igazából mindenki hagyta a kenegetést, bár Yucca be volt tojva tőle, Kanyar szerintem injekciós tűnek nézte, mert ki akarta szedni a kezemből, Malena pedig kajának nézte, és meg akarta enni, de ezt leszámítva sikerült mindenkire rátenni. Jelenleg a fél Strázsának olyan az illata, mint a Clin ablaktisztító és a citrusillat keveréke!
(a spot-on volt ilyen illatú. meg most már a kesztyűm és a kabátom is. Meg egy kicsit a nadrágom.)

Morvai Kriszti