Címkék

Ma reggel, mikor megérkeztem a Strázsába, rögtön a köszönés után azt mondta az “ügyeletes” (sajnos a nevét nem tudom 😦 ), hogy megtenném-e, hogy én hozom előre Sirkánt. Hát nagyon meglepődtem, mert nem is mondtam, hogy kiért jöttem, meg ráadásul még én is mehettem hátra érte…. 🙂 Igazi benfentesnek éreztem magam, és Sirkán annyira cuki volt, amikor meglátott.

Óra előtt elmentünk a szokásos körünkre a ligetbe, és most már bizton állíthatom, hogy ha kettesben vagyunk, akkor Sirki szófogadó, fegyelmezett kutya, akinek elég egy icipicit jelzés szintű rántás a pórázán ahhoz, hogy abbahagyja a húzást. Simán leül, sőt, Kriszti módszerével most már a “fekszik!”-et is gyakoroltuk, mindig egy picit később adtam neki oda a jutalomfalatot. És nagyon jól ment neki.
Sirkan_suliban_11

A mai órán egy illusztris személyiség is részt vett, aki nem más volt, mint Medveczky Ilona. (akinek rögtön meg is irigyeltem az alakját, szerintem fantasztikusan néz ki az a nő – de ez most nem tartozik ide 🙂 )

Ma nem volt jó arc Sirki az órán. Nagyon felhergelte őt pár kutya, és nagyon nehezen lehetett vele bírni. Azt nagyon szépen csinálja, hogy láb mellett sétál, majd amikor megállunk, akkor leül, ezt most már többször egymás utána is megcsinálja.
De az eddig példaként végzett szlalomozás ma egyáltalán nem ment. Ráadásul, tökre be is égetett a kis mocsok, mert nálam nem viselkedett jól, mire az oktató kivette a kezemből, hogy megmutassa, hogy kell ezt csinálni. Majd nekiállt rángatni, húzni, vonni, mire ez a kis szemétláda Sirki tök fegyelmezett lett, és szépen csinálta a feladatot. Mondanom sem kell, a többi gazda ott mellettem egy emberként szólalt meg: “nahát, mennyire látszik, hogy a kutya is átkapcsolt, és most már jól viselkedik” Na köszi Sirkán, jól beégettél…..

Viszont, csak hogy jó dolgot is említsek, ma már az “Ott ülsz” parancsot tökéletesen teljesítette, miközben én meg tudtam kerülni, illetve szembe tudtam kerülni vele anélkül, hogy elmozdult volna, méghozzá mindezt többször is. Sőt, egyszer az “Ott fekszik” is ugyanilyen jól ment.

Ma két új dolgot is tanult Sirki, az egyik amikor hátraarcot csinálunk, és neki meg kell kerülni, a másik pedig az élelem megtagadás volt. Mondjuk, ez utóbbinak én nem sok értelmét láttam, mert ebből az egy alkalomból szerintem nem fogja megtanulni, hogy a földön heverő kaját ne egye meg, főleg, mert a kóbor kutyáknak ezt marha nehéz elmagyarázni 🙂 De legalább most már ilyet is tapasztalt.

Hát, ez a mai óra nem volt olyan nagy sikerélmény, de hát nekünk, embereknek is van rossz napunk, amikor kevésbé tudunk koncentrálni valamire, miért pont ne a kutyákkal fordulna elő ugyanez olykor.

Az óra végén csináltunk egy levezető sétát a Ligetben (ahol a változatosság kedvéért megint minden pocsolyát kiivott 🙂 ), és egy szintén kutyát sétáltató férfi megjegyezte, milyen szép ez a kutya, és elmeséltem neki, hogy ő menhelyi. Mire ő, és akkor őt örökbe is lehet fogadni? 🙂

Jövő szombaton nem tudok vele órára menni, de ha még időben visszaérek Pestre, akkor szombat délután elmegyek vele a Ligetbe egy picit. Vasárnap reggel pedig megint teljes menetfelszerelésben ott leszünk a nebulóval. 🙂

Már várom.

Reklámok